Kávé mellé 17.

Ketten vagyunk megint. Egyre gyakrabban maradunk magunk. Március óta Nagykörűben vagyunk. Közben a legkisebb leérettségizett, jön-megy Budapest és a falusi második otthonunk között.

Mert mostanra a második otthonunk lett az itteni ház, és a cseresznyemintás, kockás viaszosvászonnal leterített asztalon sokkal jobban esik az ebéd, mint a pesti étkezőasztalon.

És mást is eszünk, sok zöldséget, húst alig, inkább halat.
A tonhalat a férjem felkockázta, pirospaprikával elkevert kukoricalisztbe forgatta, kiolajozott sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztatta, a legnagyobb fokozaton sütötte. A maradék kukoricaliszthez ütöttünk egy tojást, hozzáreszeltünk két krumplit, és nem túl sok olajban kisütöttem. Kurkumás lecsót főztem hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.